Mit gondolunk arról, aki világgá twitteli, hogy ő egy nagyon stabil géniusz?

Hát azt, hogy ez egy idióta.

Nehogy ’má a polkorrektség átkos bűnébe essünk. Ami a szívünkön, az a szánkon. Idióta.

A hoppá az, hogy Amerikai Egyesült Államok demokratikusan megválasztott elnökéről beszélünk. A 45. a sorban. Úgy kezdődik a sor, hogy George Washington, John Adams, Thomas Jefferson, James Madison…, nemrég pedig Barack Obama. És most Donald J. Trump.  POTUS: President of The United States. Akkora (jelképes) rakétagomb van az asztalán, hogy csak na. (Igaziból ez.) Locker room talk (öltözői beszéd): elkapja a nőket a pinájuknál (grab them by the pussy), mert ő olyan sztár. Mert útszéli bunkó is.

Világ balekja is. America First! – harsogja. Oszt pofán dicséri majd kenyérre keni bármely stabilabb diktátor.

Kim Dzsong Un őszintén megígérte neki, hogy él-hal a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséért. És Trump világgá twittelte, hogy soha többé atomfenyegetés, megoldotta. Holott ez csak a negyedszázada szokásos szöveg. Nyilván beszéltek a tanácsadók Trumpnak az előzményekről, de őt nem érdekelte. Jobban tudja náluk. Könyvet is írt arról, hogyan kell tárgyalni… És jöhet majd a magyarázkodás.

Putyin kezében jegyzetek...

Közös sajtóértekezlet az orosz kollégával. Putyin tárgyszerűen sorolja a világ nagy ügyeit, s róluk egyenként az orosz álláspontot. Például, hogy tudja, az USA nem fogadja el a Krím bekebelezését – de Oroszország ezt lezárt ügynek tekinti akkor is. És nem bánná, ha Amerika rászólna már az ukrán kormányra. Trump meg szidja az otthoniakat, a boszorkányüldözést. Witch hunt! Mert hogy azt gyanítják róla, hogy az oroszok fogják. Fake News! És nem sorolja a világ ügyeit. Nem az érdekli éppen. Nem mondja például, hogy igenis, Oroszországnak ki kell vonulnia a Krímből, és nem tarthat fenn polgárháborús állapotokat sem Ukrajnában, sem másutt a határai mentén. S nem mond semmi mást sem, amivel esetleg megharagítaná a nagyhatalmú kollégát. Ő, az Amerikai Egyesült Államok elnöke.

Fogja mindenki a fejét a republikánus elitből. Idióta. Tudják, de nem mondhatják. Sejtenek ennél rosszabbat is róla.

És az igazán nagy bűn: a Klímaegyezmény felmondása. A kampányban még azt hirdette, hogy a klímakrízis kamu. Ami kínai érdeket szolgál, pedig America First! Újabban ezt így már nem hangoztatja, ciki lenne. De az egyezményt azért felmondta, mert megígérte. És fokozatosan felszámolja a többi környezetvédő szabályozást is. Közben rendületlenül melegszik az éghajlat, hatalmas hőségről és tüzekről jönnek a hírek szerte a világból. Tudósok egy új tanulmányban arra a veszélyre figyelmeztetnek, hogy a felmelegedés esetleg beindíthat olyan visszacsatolásokat, amelyek aztán tovább fűtik a Földet. Ha ez igaz, akkor a veszély nagyobb, mint gondoltuk...

A dolog komoly: az Amerikai Egyesült Államok polgárai egy idiótát választottak elnöküknek. Azóta is bírja a republikánus szavazók zömének támogatását. Valószínűleg ők sem hiszik, hogy akár a klímaszerződés felmondása, akár a vám-keménykedések visszahozzák az elvesztett ipari munkahelyeket. De Trump otromba agresszivitása legalább megjeleníti a megkeseredett emberek dühét. És mást már nem várnak az élettől…

Természetesen sokkal többről van itt szó, mint egyetlen ember idiotizmusáról. Amit látunk, az a demokratikus diskurzus leszakadása a valóság tényeiről. A klímakrízis valós. Az ipari társadalom elmúlta is. Egészen bizonyos, hogy Trump handabandázása semmit sem fog segíteni a veszteseken. Rontani a helyzetükön pedig fog – lásd egészségügy. De ez csak lassan derül ki, és akkor is lehet majd azt mondani, hogy a liberális sajtó – a nép ellensége (enemy of the American People, illetve vrag naroda, ha még tudunk oroszul) – tett keresztbe. Ha Trumpot megvádolja és elmozdítja a törvényhozás (impeachement), akkor pláne ezt fogják gondolni sokan..

Azt gondolni, hogy minden bajunk oka valaki gonoszok ármánya, akikre haragudhatunk, és akik ellen harcolhatunk, lelkileg kényelmesebb, mint megpróbálni a problémákat megérteni és megoldani. Volt már ilyen a történelemben – és nem lett jó vége.

Szerencsére Trump – legeslegrosszabb esetben is – csak a fél Amerika. A vidékibb, idősebb és tanulatlanabb fele. Európában pedig a szélsőjobb a menekültkrízis ellenére sem tört át – csak elbizonytalanított mindent. Az elmagányosodott Magyarország szintén külön eset - erről sokat írtam már, legutóbb ezt.  Nagyon nagy baj lenne, ha a valóságról való leszakadás – a demokrácia érdemének összeomlása – lenne a jövő. De hogy ne legyen, ahhoz komoly változások kellenek – és éppen nem az illiberális irányba.

Egy fejlett társadalomban az nem megy el, hogy a társadalom jelentős része úgy érezze, kihagyták.

Ha érdekel ez a blog, csatlakozz a Józan beszéd Facebook-csoporthoz. (Ahol még nem történik semmi - de talán majd.)